Interjú Bojár Gáborral - A home office nem helyettesít mindent

Portfolio, 2020-08-14

Tegnap tette közzé legfrissebb számait a Graphisoft Park, ezzel kapcsolatban beszéltünk a vállalat igazgatótanácsának elnökével, Bojár Gáborral, akivel a vártnál jobb eredményről, a home office jövőjéről, a Park részvényárfolyamának alakulásáról, Bojár politikai megnyilatkozásairól és a tavaly felvett hitel fel nem használt részének felhasználásáról is beszéltünk.

Jobb eredményekről számolt be tegnap közzétett gyorsjelentésében a Graphisoft Park, mint amit a májusban publikált várakozásaikban jeleztek. Túl óvatosak voltak?

Bojár Gábor: Bár már akkor is hangsúlyoztuk, hogy a többségükben high-tech szektorban működő bérlőinket a válság kevésbé érinti, de májusban mindenképpen indokolt volt konzervatívan számolni. Sokan jósolták, hogy a home office sikere nyomán a válság egyik elsőszámú vesztese az irodapiac lehet. Ma már látjuk, hogy esetünkben az aggodalom felesleges volt, a home office nem helyettesíti a kreatív munkatársak intenzív együttműködését megkövetelő irodaigényét, a zöld környezetbe ágyazott irodák népszerűsége pedig még növekedett is, hiszen a szociális távolságtartás ilyen környezetben valósítható meg legkellemesebben. Ezek májusban még csak remények voltak, de a második negyedév eredményei alátámasztották reményeinket.

A Park részvényeinek árfolyama idén közel 40 százalékot esett, amivel alulteljesítő volt a magyar tőzsdén, a BUX ugyanis mindeközben 20 százalékkal került lejjebb.

Esetünkben nagyon félrevezető a jelenlegi árfolyamot az év elejihez hasonlítani. Novemberben jelentettük be, hogy mennyit szeretnénk kifizetni a részvényeseknek és ez nagyon megdobta az árfolyamot, tehát ne ehhez hasonlítsunk. Ha a novemberi bejelentés előtti árfolyamot nézzük, a maihoz pedig hozzáadjuk a rendkívüli kifizetést, akkor közel ugyanott tartunk. Azt hiszem ezzel verjük a BUX teljesítményét. De ezzel nem azt akarom mondani, hogy elégedett vagyok az árfolyammal, hiszen még mindig messze elmaradunk az egy részvényre jutó valós eszközértéktől. Tehát dolgoznunk kell még, hogy közelebb kerüljön az árfolyam a valós értékhez.

Az egyik korábbi portfólió interjújában említette, hogy odafigyel a kisbefektetők véleményére, és többen – nem először – kifogásolták politikai megnyilatkozásait, úgy gondolják hogy ezzel árt a cégnek, ami nem csak az öné.

Egy dolgot tisztázzunk. Ha politikai kérdésekben nyilatkozom, azt mindig szigorúan magánemberként teszem és nem a cég nevében. És hogy magánemberként őszintén beszélhetek, ezt a csodálatos ajándékot 1989-90-ben megkaptam a sorstól, nem szeretnék lemondani róla vélt vagy valós anyagi előnyökért. De ettől függetlenül is, nem hiszem, hogy ezzel ártok a cégnek. Már a nyolcvanas évek elején, a Graphisoft szoftvercég megalapításakor is elsőszámú célom volt, hogy üzletünk a lehető legfüggetlenebb legyen a hatalomtól. Első megbízásunk még állami volt, ezt egy véletlen szerencsének köszönhettük, de a folytatását már nem vállaltuk el. Helyette a sokkal nehezebb exportra, tehát a valódi piacra koncentráltunk. Ez a döntés tudatos üzleti döntés volt abban a meggyőződésben, hogy hosszú távon sikeres termék csak valódi piaci megmérettetésben születhet. Ezt vallom ma is a Graphisoft Park kapcsán is. Éppen azért vagyunk sikeresek, mert egyetlen állami bérlőnk sincs, nem pályáztunk soha semmilyen állami támogatásra, éles piaci versenyben kell megszereznünk a nagy nyugati cégek kutató fejlesztő központjainak és a hazai kisvállalkozásoknak a bizalmát. Tehát ma sem függünk állami megrendelésektől. Nem hiszem, hogy üzletünknek ártana, ha gazdaságpolitikai kérdésekben magánemberként nyíltan vállalom a véleményem és nem hiszem azt sem, hogy ezzel kivívnám a kormány haragját, hiszen minden vezetésnek szüksége lenne a külső, esetenként nem baráti véleményre is. Én Steve Jobs-ot tekintem mintának, aki nemcsak eltűrte a kritikát, de kimondottan bátorította is, függetlenül attól, hogy jogos, vagy esetleg alaptalan kritika volt. A külső szem segít elkerülni a hibás döntéseket, ez így van az üzleti életben is, és azt hiszem a politikában is.

Az is felmerült a befektetők között kérdésként, hogy mit terveznek a tavaly felvett 37 millió euró hitel fel nem használt részével.

Igen, a kérdés jogos. Ahogyan ezt korábban is részletesen bemutattuk, eredetileg 37 millió euró hosszútávú hitelt vettünk fel melynek fedezete az ingatlanjaink felértékelődése volt. Ebből, a SzIT státusz szellemével összhangban, 33 milliót terveztünk eredetileg kiosztani a részvényesek között. Ehhez jött volna a tavaly megtermelt profit utáni szokásos osztalék, kb. 4,5 millió euró, tehát összesen 37, 5 millió euró kifizetése volt a publikált terv, még a járvány és a válság előtt. Ehelyett lett összesen 30 millió, illetve a forintnak az osztalék jóváhagyás és annak tényleges kifizetése között bekövetkezett erősödése miatt végül ténylegesen 31 millió euró. A készpénz tartalékunk tehát most jóval több, mint a szokásos, ezért jogos a kérdés, hogy ezzel mit kezdünk. Sajnos a járvány és a gazdasági válság végét még nem látjuk, ezért egyelőre indokolt a tartalékolás. Ha pedig újra elindul a gazdaság, akkor jól jöhet ez a tartalék esetleges új fejlesztések önrészeként. De konkrét terveink még nincsenek, ha lesznek, azokat is megosztjuk részvényeseinkkel.