Bojár Gábor: Állandósított karantén? 

Iroda vs. Home Office

HVG, 2020-06-07

Széles körben él a vélemény, hogy a ZOOM és a többi hasonló, távmunkát segítő informatikai megoldások sikere nyomán a járvány idején széles körben kényszerből bevezetett home office akár hosszabb távú gyakorlattá válhat és ez jelentősen csökkenteni fogja az irodák iránti igényt. Nagy cégek világszerte végeznek felméréseket munkatársaik között, mennyire népszerű az otthoni munkavégzés és hogyan változott ettől munkájuk hatékonysága. A felmérések eredménye változatos, sok függ az életkortól, egyéni élethelyzettől, de a többség pozitívan válaszolt a kérdésre. Otthon szabadabban oszthatják be a napjukat, adott esetben a beteg gyerek mellett otthon maradva is tudnak dolgozni, de ennél is fontosabb, hogy rengeteget spórolunk a csúcsforgalomban töltött idegölő órákból és az új táv-konferencia eszközök birtokában már sokszor nem éri meg repülőre ülni egy értekezlet miatt. Ezzel rengeteg improduktív munkaidőt és költséget takarítunk meg, nem mellesleg kevesebb benzint és kerozint égetve bolygónk légkörébe.

Nem vitatom ezen érvek és felmérések hitelességét, de úgy gondolom, mindez csak az érem egyik oldala. Bármily jók is legyenek a távmunkát támogató informatikai megoldások, nem hiszem, hogy hosszabb távon is versenyezni tudnának a személyes részvétellel folyó csapatmunka hatékonyságával. A legproduktívabb beszélgetések sokszor nem előre tervezettek, hanem spontán alakulnak. A munka közösségi élmény is, és erre az élményre szükségünk van. Ha normává válik a home office, akkor a nap 24 órájából akár 20-at vagy még annál is többet töltenénk ugyanabban a fizikai környezetben. A jelenlegi szükséghelyzetben is nehezen viseltük a bezártságot, ez hosszú távon nyilván nem megy. A pszichológusok állítólag nem lepődnének meg, ha hosszan tartó kijárási korlátozások után többek első útja a válóperes ügyvédhez vezetne.

Ami pedig az otthoni irodai munka hatékonyságát illeti, csak a munkavállalók kis része rendelkezik otthon saját, jól elkülönített, bezárható dolgozószobával, e nélkül pedig a gyerekek és a háztartás zsibongó zajában végzett irodai munka minősége kérdéses. Baráti körömben olyan is akadt, aki otthonában jobb híján a WC-be zárkózott be laptopjával amikor zavartalanul akart dolgozni. Nehéz elképzelni, hogy így valóban tartósan is növekedhet a termelékenység, bármit is mutassanak a munkatársak körében a friss élmények lázában született friss felmérések.

A kaliforniai Szilícium Völgyben, ahol az ezt segítő informatikai eszközök már korábban is elérhetőek voltak - talán éppen ezek népszerűsítése céljából - néhány éve volt már egy nagy „home office” kampány. Nem vált be és általánosan elfogadott jelszóvá vált: „Most of the people most of the times should be in the office!” (Legtöbb kolléga legtöbb idejét az irodában töltse!).

Ami pedig jelenlegi kényszer szülte home office állandósítására vonatkozik, Illusztrációként idéznék egy bekezdést a világ egyik legnagyobb globálisan működő vállalatóriásának kérdés-felelet formátumban munkatársai számára kiadott belső kommunikációjából:

• Kérdés: Az elmúlt két hónapban az otthonról folytatott munkámat igencsak hatékonynak találtam. Lehetséges lenne ezt hosszú távon is fenntartani?
• Válasz: Azt gondoljuk, hogy ez a krízis megváltoztatta a munkahely fizikai határait. Képesek voltunk dolgozni, találkozni és együttműködni távolról is. Néhány ilyen változás egyértelműen pozitív volt és valószínűleg hosszú távon is működhet. Másrészről viszont súlyos érvek szólnak amellett, hogy térjünk vissza a munkahelyre amint azt a körülmények biztonságosan megengedik. Igény van a személyes kapcsolatokra és beszélgetésekre, a közvetlen együttműködés nagyban segíti a produktivitást. Ebben az értelemben a digitális eszközök által nyújtott kapcsolat jó, de semmiképpen sem ugyanaz, mint a fizikai jelenlét.

Amire ideális munka- és életmódként gondolhatunk, az a home office és az iroda közötti egészséges megosztás. Tehát látva a távmunka pozitív eredményeit, a munkáltató nyugodtan engedélyezhet heti egy-két nap otthoni munkát. Fontos, hogy az irodába is bejárjunk dolgozni, de nem kell minden nap, és ha nincs bent mindenki egyszerre, akkor elvileg kevesebb íróasztal is elég.

Biztos? Számoljunk egy kicsit. Más tapasztalat híján a Graphisoft Parkban működő cégek általam ismert számaiból tudok csak kiindulni. Az itt dolgozó munkavállalók bekerülési költsége (munkabér, annak járulékai, bónuszok, egyéb kényelmi szolgáltatások) átlagban eléri a havi egymillió forintot. Egy dolgozóra átlagban 15 négyzetméter bérelt terület jut. Ennek havi költsége kb. százezer forint. Ha a heti egy-két otthoni munkanapnak köszönhetően az íróasztalok 10-20, de tegyük fel 30 százalékát (ennyit valószínűleg nem lehet, de tegyük fel) megtakarítjuk és senkinek nem lesz saját íróasztala, amikor bent van, leül az éppen szabad asztalhoz, akkor a bérelt terület maximum 20 százalékát tudjuk elvileg megtakarítani, hiszen vannak olyan bérelt területrészek is, melyek nem csökkenthetők attól, hogy kevesebb az íróasztal. Ez azt jelenti, hogy az egy dolgozóra jutó bekerülési költség maximum két százalékát tudnánk így megtakarítani. Ugyanakkor bizonyos szektorokban a tehetséges munkatársakért folytatott verseny még annál is ádázabb, mint a vevőkért folytatott verseny és a cégek konditermekkel, játszószobával, ingyen frissítőkkel és számtalan más hasonló szolgáltatással igyekeznek elérni, hogy munkatársaik második otthonuknak tekintsék a munkahelyet. Logikus lenne, hogy eközben megtagadják tőlük a saját íróasztalt, ahol a munkájukhoz szükséges dokumentumokat, egyéb anyagokat és gyerekeik fényképét tarthatják?

Nem tartok tehát az irodaterületek iránti igények csökkenésétől. Nálunk eddig egyetlen olyan területcsökkentési igény nem jelentkezett, ahol a távmunka népszerűbbé válására hivatkoztak volna indokként. Vannak persze cégek, melyek a járvány nyomán bekövetkező gazdasági válságban leépítésre kényszerülnek és ez hoz kereslet csökkenést az irodapiacon, mint ahogy ezt megtapasztaltuk a 2008-9-es válság során is. Viszont a járvány nyomán belépő „szociális távolságtartás” az íróasztalok egymástól előírt távolságát is megemelheti, ez a követelmény pedig a bérlendő irodaterület iránti igényeket még növelheti is. És népszerűbbé válhatnak azok az irodák, melyek közelében jó időben a szociális távolságtartás optimális helyszínén, a szabadban is folytathatók a munkamegbeszélések.