Interjú Bojár Gáborral: Hatalmas hitelt vett fel az egyik magyar tőzsdei cég, amit szokatlan módon oszt szét

HVG, 2020-02-25

Egészségtelenül alacsony a Graphisoft Park Nyrt. hitelállománya, ezért 40 millió eurós hitelt vett fel, amiből 33 milliót szétoszt a részvényesek közt. De nem osztalék formájában, hanem aukció keretében vásárol vissza tőlük részvényeket.

Február elején jelentette be a Graphisoft Park Nyrt. ingatlanfejlesztő és -kezelő vállalat, hogy olyasmire készül, amire a magyar tőzsde történetében még nem volt példa: aukció keretében tervez nagy tételben visszavásárolni a saját részvényeiből. A lépés előzménye, hogy a cégcsoport még novemberben 40 millió euró összegű, 10 éves futamidejű hitelszerződést kötött az UniCredit Bank Hungary Zrt-vel. Azt is bejelentették már novemberben, hogy az újonnan felvett hitelösszegből mintegy 30-35 millió eurót a részvényesek számára javasol majd kifizetni. A részvényaukciót a tervek szerint április 3-án tartanák, de ehhez az igazgatótanácsnak még szüksége van a közgyűlés felhatalmazására, amit a március 2-ára összehívott ülésen kaphat meg.

De minek egyáltalán a hitel?

Az alapvető kérdés az: egyáltalán miért vesz fel egy cég hitelt arra, hogy azt kiossza a részvényesei között. Magánemberként nem híve az eladósodásnak, a cégek esetében azonban nem ilyen egyszerű a helyzet – mondta el a hvg.hu-nak Bojár Gábor elnök, aki egyben az egyik legnagyobb részvényes is.

Független tanácsadók felhívták a vezetőség figyelmét, hogy alacsony kamatok mellett a magasabb eladósodás javítja a nettó eszközértékhez (ami a teljes vagyon értéke, mínusz a kötelezettségek összege – a szerk.) viszonyított nyereség arányát, hiszen a nettó eszközérték jobban csökken, mint a nyereség. Természetesen a nettó eszközérték csökkenése miatt csökken a vállalat értéke, de várhatóan kevesebbel, mint az a 33 millió euró, amit most kifizetni terveznek a részvényeseknek, akik így összességében jól járnak.

A hitelhez állítólag rendkívül jó feltételekkel jutottak hozzá, a cél az volt, hogy (legalábbis nagy részét) a részvényesek közt osszák szét. Ennek egyik módja az osztalékfizetés lett volna – viszont a hitelszolgálat a jövőben nyilván csökkenteni fogja a nyereséget, így a következő években kevesebb osztalék jutna egy részvényre. Ha azonban a pénzből részvényeket vásárolnak vissza, akkor az új hitelszolgálat miatt összességben természetesen alacsonyabb osztaléktömeg kevesebb részvény közt oszlik el, vagyis az egy részvényre jutó osztalék akár növekedhet is.

Ami mindenképp növekedni fog, az az egy részvényre jutó nettó eszközérték. A visszavásárlás a jövőbeli részvényárfolyamra azért is pozitív hatással lehet, mivel azok a befektetők, akik a jelenlegi részvényárfolyam közelében ki akarnak szállni, el akarják adni részvényeiket, azok most egy lépésben megtehetik, a jövőben nem kényszerülnek apránként eladogatni a papírjaikat, így csökkenhet az eladói nyomás. Másik oldalról persze az is lehetséges, hogy a kisebb forgalomban maradó részvényszám miatt csökken a likviditás, ami negatív hatással is lehet a jövőbeni árfolyamra. Lehetetlen megjósolni melyik hatás az erősebb, de a vállalat vezetői bíznak abban, hogy pozitív tényezők lesznek erősebbek.

Miért az aukció?

A kisrészvényesek közül többen felvetették, hogy miért nem előre bejelentett fix áron vásárolja vissza a cég a részvényeket. Mivel ez a részvénymennyiség több mint ezerszerese a szokásos napi forgalomnak, a cég által meghatározott fix ár akár tiltott piacbefolyásolásnak is minősülhet – mondja Bojár Gábor, aki minden részvényesnek azt tanácsolja, menjenek el a március 2-ai közgyűlésre, ahol a tranzakciót kidolgozó tanácsadók is részt fognak venni, nekik közvetlenül is feltehetik kérdéseiket.

A részvényaukció szokatlan, de jó megoldás – állítja Bojár. A részvényeseknek sokkal nagyobb rugalmasságot biztosít, mint ha egyszerűen osztalékként kapnák meg a pénzt. Nekik alapvetően három lehetőségük lesz:

• Nem vesznek részt az aukción. Ehhez nem kell tenniük semmit. Igaz, hogy így most nem kapnak a tranzakcióra szánt 33 millió euróból, de nő a részesedésük a cégben, mivel ugyanannyi részvény marad a birtokukban, miközben a forgalomban lévő részvények száma csökken. Gyakorlatilag ez olyan, mintha a kapott osztalékot visszafektetnék a vállalatba.
• A részarányos részben ajánlják fel részvényeiket. A cég annyi részvényüket vásárolja vissza átlagáron, hogy a részesedési arányuk ne változzon, gyakorlatilag olyan, mint ha osztalékot kapnának. Akik az aukciónak ebben a részében vesznek részt, azok számára teljesen mindegy, hogy milyen átlagár alakul ki. Ez sokak számára meglepő, de így van – hangsúlyozza Bojár Gábor. Ha alacsonyabb az ár, akkor több részvényt vásárol vissza tőlük a cég, ők mindenképpen részarányuknak megfelelő összeget kapnak a 33 millió euróból, és a cégben is változatlan marad a részesedésük.
• Az árversenyző részben ajánlják fel a részvényeiket visszavásárlásra valamilyen (akár több különböző) áron. Aki kevesebbet kér a részvényeiért, annak nagyobb esélye van rá, hogy elkelnek.

Azoktól a részvényesektől, akik részt akarnak venni az aukción, a folyamat némi aktivitást követel: az aukcióra be kell jelentkezniük, megbízást kell adniuk a számlavezetőjüknek vagy számlát kell nyitniuk a Concorde-nál (ezt egyébként a tranzakció idejére díjmentesen megtehetik, és az erre tranzakcióra vonatkozó költség a szokásosnál alacsonyabb, csak 0,2 százalék lesz).

Az árverseny bármit hozhat

Az igazgatóság tagjai mind a részarányos részben fogják felajánlani a részvényeiket – árulta el Bojár Gábor. Azt lehetetlen megjósolni, hogy az árversenyző részben mi fog történni, hány részvényt ajánlanak ott fel, az ott kialakuló ár pedig nagyon más is lehet, mint a tőzsdei. Nem tudni például, beszáll-e egy vagy több nagybefektető, akik még évekkel ezelőtt, alacsonyabb árfolyamon vásárolt részvényt, így most esetleg megelégszik a jelenlegi tőzsdei árnál relatíve alacsonyabb eladási árral, ha így nagymennyiségű részvényt tud eladni. Bojár azt reméli, el tudják költeni a 33 millió eurós vásárlási keretet, mert a maradékot kiosztják osztalékban, ami a cég számára kevésbé előnyös megoldás. Abban is reménykedik, hogy minél alacsonyabb ár alakul ki és minél több részvényt tudnak a rendelkezésre álló keretből visszavásárolni, hiszen annál jobban érvényesülhet a tranzakció pozitív hatása a jövőbeli részvényárfolyamra.

A Graphisoft Park részvényeinek árfolyama egyébként fokozatosan, megbízhatóan nőtt az elmúlt években. 2019 első másfél hónapjában 5100 és 5400 forint között mozgott, 2015 elején még csak 2000 forint körül járt.

Ami az aukció technikai részleteket illeti:

• Az árversenyző részben a részvényesek mérlegelésük szerinti áron és mennyiségben ajánlhatják fel a részvényeiket a társaság részére megvételre. A részvényesek részvényeiket több részletben, több áron is felajánlhatják. A részvények megvásárlására a legalacsonyabb árszintről indulva kerül sor a meghatározott árversenyző keretösszeg erejéig. A megszabott felső értékhatár a cég 2019. évi harmadik negyedéves jelentése alapján megállapítható részvényenkénti valós nettó eszközérték, azaz 19 euró, 2019. december 31-i MNB középárfolyamon átszámítva 6280 forint/részvény.
• A részarányos részben a részvényesek részvényeik döntésük szerinti mennyiségére nézve biztosíthatják, hogy a tranzakció időpontjában fennálló részesedésük (befolyásuk) aránya megmaradjon a tranzakciót követően is. A részarányos részben a vételárra nem tesznek ajánlatot a részvényesek, ugyanis az ebben a részben felajánlott részvények elfogadott részét a társaság az árversenyző részben kialakult átlagáron vásárolja majd meg.
• A részvényesek dönthetnek úgy is, hogy a részarányos részben egyáltalán nem, vagy nem az összes részvényükkel vesznek részt. Ha a részvényes részvényeinek csak egy részét ajánlja fel, akkor csak a felajánlott mennyiség tekintetében marad tulajdoni hányada változatlan.
• A 33 millió eurós keretösszeg felosztása úgy fog történni, hogy az aukció ajánlatgyűjtési időszaka után először a részarányos részben felajánlott részvények számának és a társaság által kibocsátott összes forgalomban levő (és a társaság saját tulajdonában nem álló) törzsrészvények számának arányát állapítják meg. Ezt követően a teljes keretösszeg ilyen arányú részét különítik el a részarányos rész számára, a fennmaradt összeg pedig az árversenyző rész keretösszegét képezi. Ezzel biztosítható, hogy a részarányos részben részt vevő részvényesek a tranzakció lezártát követően összességében olyan arányban részesüljenek a teljes keretösszegből, amilyen arányt képez az ebben a részben felajánlott részvényeik mennyisége az összes részvényszámhoz képest.